"Hogy megírjam a tökéletes thrillert, egy gyilkos elméjébe kellett férkőznöm.
Most pedig nem tudok kijutni"
Elmeséli, hogy kissé már belefáradt az akciófilmekbe az elmúlt évek alatt:
"Valószínűleg az egyetlen alkalom, hogy valaha filippínót játszhatok" - viccelődik. "Ez életem legfontosabb filmje, és a legkomplexebb szerep, amit valaha is játszottam. A 'Mind Game" nem olyan film, ahol könnyen behatárolhatóak lennének a hősök, és a gazemberek. A sorozatgyilkos hőssé válik. Semmi sem fekete vagy fehér. De hát ilyen a való élet".
Sajnálatos módon, a film nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, a színész számára mind a mai napig a legnagyobb csalódást, és fájdalmat okozta. Egy 2003-as interjúban mesélt erről:
"Az 'Ambition' volt talán a legfájdalmasabb, mivel én írtam a forgatókönyvet. Hogy udvarias legyek, csak annyit mondok, a végeredménynek nem sok köze van ahhoz, amit én papírra vetettem. A helyzetet súlyosbítja, hogy főszerepet játszottam, így cinkosa lettem saját gyerekem megcsonkításának. Végső soron, ez egy kemény tanulság volt nekem, egyrészt, nem csak hogy kipróbáljam magam a rendezésben, hanem hogy ne adjak más kezébe olyan dolgot, amire ennyi gondot fordítottam, már amennyire ez lehetséges egy olyan művészeti formánál, mint a filmezés."
/Lou később arra is kitért az interjúban, hogy azóta is serényen írogat, de ezeket a kéziratokat az asztalfiókban őrzi mindaddig, míg úgy nem érzi, eljött a megfelelő idő arra, hogy ezek az irományok napvilágot lássanak./
Most pedig következzen először az "Ambition" rövid tartalma:
Mitchell Osgood (Lou Diamond Phillips) fiatal feltörekvő író (szeretne lenni), bár nem igazán fut neki a szekér. Első könyvét, mely bevándorló, filippínó származású apjáról szól, visszadobja a kiadó. Saját apja sem hajlandó elolvasni a fia művét. Mivel az írásból nem tud megélni, nyit egy könyvesboltot. Egyszer a tv-ben felfigyel 1 sorozatgyilkosra, nem sokkal később pedig már Albert Merrick (Clancy Brown) lesz írásainak ihletője. Egészen a férfi megszállottjává válik, sőt mikor az feltételesen szabadul, munkát ajánl neki a boltban. Lényegében BÁRMIT megtenne, hogy a férfi bizalmába férkőzve, a gyilkos "agyába bújva" megírhassa a "tökéletes bestsellert". Végül fel is használja őt ördögi terve megvalósítására. De elképzeléseibe hiba csúszik...
SPOILER-es (hosszabb) ismertető:
Mitchell Osgood írógépén könyvet ír a börtönben, saját maga narrálja a filmet.
Meglátja a hirhedt sorozatgyilkost, Albert Merrick-et (Clancy Brown) a tv-ben, újra és újra megnézi a felvételt. A fiatal, filippínó származású férfi bármit megtenne azért, hogy sikeres író legyen, de nem áll túl jól a szénája. Első könyvét visszadobja a kiadó, sőt barátnője a szerkesztőként dolgozó Julie (Cecilia Peck) közli vele a rossz hírt.
Súlyos beteg apja,Tatay (Haing S. Ngor) ápolásra szorulna, de a csökönyös öreg nem engedi, hogy fia felvegyen egy ápolót a számára. Apjával nem túl jó a viszonya, mivel nem támogatja írói ambícióit, sőt még a könyvét sem hajlandó elolvasni. Szemére hányja azt, hogy elfelejtette származását, és hogy ki is ő. Kétségtelen, hogy a srác szégyelli filippínó mivoltát, mert nem hajlandó eredeti nevét viselni. Édesanyja korábban meghalt. Az apa fekvőbeteg, szinte semmire sem képes már. A fiú emiatt kellően frusztrált, és gyakoriak a viták közöttük.
Mitchell meglátogatja Albert-et a börtönben, és arra kéri, hogy felhasználhassa a történetét az új könyvében, a férfi viszont nem megy bele a dologba. Később, mikor kiengedik, Mitchell követi őt. Mikor Albert egy sikátorban törött üveget szegez a torkához, az író bevallja, hogy munkát szeretne adni neki. A frissen szabadult férfinak persze kapóra jön a dolog, hisz kirendelt tisztje árgus szemekkel figyeli őt. Miközben Albert a boltban dolgozik (rajta kívül egy eladó dolgozik még ott, a másik miatta lett kirúgva) Mitchell betör a férfi lakásába, és elolvassa naplós feljegyzéseit. Így szinte "belelát" a férfi agyába, és megelevenednek előtte a gyilkos zavaros gondoltai. (A diszkóban késelt meg egy "kétes" hölgyet, álladóan ez lebeg a szeme előtt). Az író még a szemét közt sem átall turkálni, csak hogy mindent megtudjon a férfiról. Meglátja, hogy gyógyszert szed.
Ezután Mitchell apja bevallja azt, hogy a fiú apja az ő hibájából halt meg egy tűzben. A fiú preferálja az őszinteséget, de legalább annyira sokkolja is a dolog... Eztán 1 ügyes csellel kicseréli Albert gyógyszereit valami másra, így próbálja "kiugrasztani a nyulat a bokorból". A rendőrtisztnek nem tetszik a fiatal író, és figyelmezteti, hogy szemmel tartja (a kocsiból figyeli, mit csinál). Eztán Mitchell elmegy Albert anyjához, és összehoz a férfival és Julie-val négyesben egy vacsorát. Az este viszont rosszul végződik, mert a gyilkos anyja nem hajlandó tudomásul venni Albert tettét, és szembenézni azzal, hogy gyermeke embert ölt. (Egyébként fogalmam sincs, mi volt ennek az egésznek az értelme, talán az, hogy gerjessze Albert indulatait)?! Majd odahívja a lakásba, miközben barátnője a kádban fürdik, és Albert feszengve figyeli a lányt. Aztán hazaér Mitchell és felháborodva küldi ki őt (ez is csak 1 "próba" volt?!).
Julie-nak nem tetszik barátja viselkedése, ezért úgy dönt, elhagyja őt.
Ezután Mitchell látványosan és szánt - szándékkal panaszkodni kezd Albert-nek, célja, hogy a férfi bizalmába férkőzzön, és az megsajnálja őt nehéz élete miatt. Még könnyeket is kicsikar magából, a cigifüst segítségével. Még az apjához is elviszi, hogy lássa, hogy él...
Az Albert-ről szóló könyv végül megjelenik, és elég nagy sikert arat, de a férfinak dührohama lesz, ezért a kolléga ijedtében felmond. Mitchell pedig lassan, de biztosan eléri, hogy a férfi a barátjának tekintse.
A rendőrtiszt továbbra is figyeli Mitchell-t. Az író megfizet 1 örömlányt, akivel előzőleg már találkozott Albert, és szinte menekült előle, ijesztő saját gondolatai miatt. A nő megpróbál a kedvére tenni, de a gyilkos végül késsel fenyegeti meg, hogy menjen el. Ekkor ér oda Mitchell, és "megmenti" a helyzetet. Ezután újabb "kifakadás" következik az író részéről, hogy Albert érezze, nem csak neki vannak dühkitörései és sötét gondolatai. Majd meglátja, hogy a tiszt figyeli őt. Ezután megkéri Albert-et, hogy segítsen neki. Nem mást, mint apját "megszabadítani a szenvedéseitől".
Eközben Julie visszatér, és kinyomtatja, min dolgozik újabban volt fiúja. Elborzad, mert le van írva, hogy Albert végzett az apjával, az egészet előre eltervezte...
Albert elmegy a házhoz, (Mitchell-től kap kulcsot), hogy intézze el az apját. Már majdnem megfojtaná 1 kispárnával, de nem tudja megtenni. Közben visszaemlékezik arra, hogy ő maga 1 késsel gyilkolt annak idején. Visszamegy Mitchell-hez, aki maga veszi kézbe az ügyet, és először a kocsiban leselkedő tiszttel végez ugyanazzal a nagykéssel, apját először megfojtja, majd le is szúrja apját. Utána letörli az ujjlenyomatokat úgy, hogy csak Albert-é maradjon rajta, és betöri az ablakot is, így a gyanú a férfira terelődik. Mindent eltervezett.
Albert megtalálja a saját gyógyszereit, majd "kitisztul" az agya. Visszasiet a házhoz, de már késő, az öreg halott. Mitchell rajtakapja Julie-t és fojtogatni kezdi. Albert lép közbe, verekednek. Mitchell próbál mindent "rákenni" a férfira. Albert-nél van 1 pisztoly is, amit az író megkaparint, és Julie-ra fogja, meghúzza a ravaszt... Lelőni már nem tudja, mert üres a tár. Albert nem akart végezni vele... Az író összeomlik.
Mitchell-re kivégzés vár. De előtte még megírja "élete történetét", a tökéletes sztorit.... Saját életébe kerül a bestseller??? Biztos, hogy megérte?!
Vélemény (pro és kontra):
 |
| A német kiadású DVD |
Először jöjjenek az ellenérvek (abból sajnos több van): Azzal kezdeném, hogy másodjára láttam a filmet, igaz először szinkronosan, most pedig angol nyelven. Már anno 15 éve sem tetszett, kicsit "noir"-os beütése van (ami önmagában nem lenne baj). Akkoriban még ki nem állhattam, ha LDP negatív szerepet vállalt. :) Ez azóta megváltozott. Mégsem sorolnám kedvenceim közé a Tökéletes Sztorit. Legnagyobb hibája a rossz rendezés, - 1-2 jelenettől eltekintve, az is a végén - egyszerűen unalmas. :((( Pedig ha valamilyennek NEM SZABADNA lenni 1 thrillernek, akkor ez az! A rendező Scott D. Goldstein, akitől 1 ismert film se jut eszembe... Biztos nem véletlenül. :P Talán LDP-nek vállalnia kellett volna a kockázatot, és saját magának megrendeznie a filmet, - ahogy azt ő megálmodta - még akkor is, ha kemény fába vágja a fejszéjét! Akkor is jobban sült volna el szerintem. Mint tudjuk, egy rendezőn nagyon sok múlik, sokszor rajta áll vagy bukik a siker. Na, ezzel nem akarom LDP-t teljesen kihúzni a felelősség alól, ő maga is elmondta, hogy "tettestárs" volt, hisz belement a dologba, hogy "agyon-nyirbálják" a forgatókönyvét. Hogy alapból mennyire volt jó a történet, már sosem fogjuk megtudni. /Hacsak ki nem adja könyvben 1x./ Magyarán, ezt "elb***-ta. Nem kicsit, nagyon". :PPP
Tehát a film legnagyobb hibája az unalmas rendezés, és az, hogy a feléig lassan és szinte semmitmondóan csordogál, és kb. 2/3-nál kezd érdekes lenni, illetve van 1-2 jó jelenet. A színészválasztással sem vagyok megelégedve. Kivéve Clancy Brown-t, aki hiteles és elég jó a szerepben, de lehetett volna még sarkosabb, durvább a karaktere. Julie, a barátnő tökéletesen semmitmondó, tizedrangú színésznő, a többi mellékszereplőre (bár nem sokan voltak), nem is emlékszem... Az aláfestő zene sem tetszett igazán, majdnem végig ugyanaz a pár másodperces dallam volt hallható. LDP saját narrációjától pedig kissé tárgyilagos és "sótlan" lett a film. Egyébként sem vagyok oda ezért a megoldásért.
Nem igazán volt tiszta Mitchell motivációja, azon kívül, hogy szó szerint bármit megtett volna, hogy híres író váljon belőle. De hogy az apja megölésének terve már a kezdetektől a fejében volt, vagy időközben pattant ki belőle, ezt sem tudom... Lehet, hogy én nem értettem a lényeget. ;) Gonoszságból, vagy szánalomból akart végezni az apjával? Netán mindkettő? Bizonyos értelemben vett "eutanázia" volt ez a részéről, hisz apja gyógyíthatatlan beteg?!
Most akkor kinek is kellett "szurkolni"???? Az írónak biztosan nem, hisz Mitchell kicsit sem volt szimpatikus, 1 pillanatra nem sajnáltam... Illetve talán 1 picit... ;))) Vagy esetleg az "áldozattá vált" Albert-et sajnáljuk? Na, ez is túlzás! Szóval, nem hiszem, hogy itt drukkolni kellett volna bárkinek is, csak figyelni lehetett a - sajnos még mindig nem eléggé - megszállott főszereplőt, belső vívódását, megfelelési kényszerét, könyörtelenségét, kétszínűségét, már-már beteges munkamániáját. Azt sem tudtuk meg a filmből, hogy Mitchell valójában TEHETSÉGES-E??? Jó lett volna tudni, hogy méltatlanul mellőzi a kiadó, vagy egyszerűen csak egy "középszerű lúzer". Szerintem utóbbi! ;)))
Pozitívumok: Úgy gondolom, LDP ezt a forgatókönyvet egyfajta "terápiás önboncolgatásként" írta, némely értelemben saját magát jelenítve meg, hisz ő maga írta az eredeti történetet. Már gyermekkorától nagy szenvedélye volt az írás a való életben is, + azt ugyebár tudjuk, hogy anyai ágról filippínó származású, továbbá az egyik szőlőjét fiatalon elvesztette (valójában az apját). A barátnő neve, Julie (aki elhagyja) sem a véletlen műve valószínűleg, akkori feleségére, Julie Cyper-re is utal(hat), akivel pont 1990-ben váltak el. Tehát vonható 1 kis párhuzam a karakter életével. Érdekes ezt megfigyelni azért. Talán emiatt is írta ki magából a rossz dolgokat...
MAGA AZ ÖTLET NAGYON JÓ, sajnos a kivitelezése közel sem olyan sikeres. 1 jó nevű, ügyes, dinamikus rendezővel ez 1 remek film lehetett volna! Nem az a tipikus, mély, pszichológiai, kellően elvont és még izgalmas is. Valahol ÉRTEM és respektálom a szándékot, amit LDP ezzel közvetíteni akart...
Szép dolog volt tőle, hogy saját ázsiai származását jeleníti meg, pont azért, mert a filmmel ellentétben igenis BÜSZKE erre. Ez nagy PIROS PONT. ;)))
Ő maga találó a szerepre, hisz kellően unszimpatikus volt szinte végig az egész filmben, de ő is lehetett volna még durvább, a lelki folyamatok lehettek volna mélyebbek, és kidolgozottabbak. Összességében az egész film (témájához mérten), túl lightos maradt.
Clancy Brown mint írtam, jó volt, a nagy melák szerepében, aki gyilkolt, letöltötte (vagy csak feltételesen helyezték szabadlábra, bár ez 1 gyilkosnál több, mint fura lenne!), és most gyógyszerekkel próbálja elhallgattatni lelke háborgó mélységeit. A végére az ember szinte megsajnálja, bár ezt is egy kicsit túlzásnak tartottam (hisz nem sok kellett neki hozzá, hogy ha "kérésre" is, de újra gyilkoljon. :P
C.B. egyébként, legalábbis nekem (bár filmográfiája igencsak hosszadalmas) a Hegylakó rosszfiújaként - fekete punk hajjal - volt emlékezetes. De játszott pl. a Kedvencek Temetője 2.-ben, a Remény Rabjaiban, és jópár neves film mellékszerepében. Rengeteg sorozatban is feltűnt (még pl. a Vészhelyzetben is), továbbá számtalan videojátéknak kölcsönözte mély, karakteres orgánumát.
Tehát a sztori maga eredeti, érdekes elgondolás volt, főleg 1990-ben, hogy ne legyenek egyértelmű pozitív és negatív szereplők, illetve a film legvége viszonylag csattanósra és meglepőre sikeredett.
Kár volt elfuserálni az alapjában jó ötletet. :((( Szerintem pl. remek novella (vagy regény) lehetett volna belőle. :P
Összegzés: A rendezésre 10/4-et, magára a történetre (ami kifejezetten tetszett volna) 10/9-et, a színészi játékot (főleg LDP és Clancy miatt) 10/8-re értékelem. Sajnos ebből pont a rendezés az, ami leginkább mérvadó volt számomra. Az átlagnál picit jobb, de őszintén szólva nem sokkal, ezért ánblokk (nem átlagolva!) csak 10/6-ot adok erre a filmre.
